Magyarország napsugárzási adottságai Közép-Európában kedvezőnek számítanak, ami a fotovoltaikus rendszerek – azaz napelemek – számára megfelelő természeti feltételeket biztosít. Emellett más megújuló technológiák, például a hőszivattyúk, is egyre szélesebb körben elterjedtek a hazai háztartásoknál. Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes megoldások lényeges jellemzőit.
Fotovoltaikus (napelemes) rendszerek
A napelemes rendszer napelemtáblákból, inverterből, esetenként akkumulátoros tárolóból és mérőrendszerből áll. A hálózatra kötött rendszereknél a felesleges energiát a hálózatba lehet visszatáplálni, ami csökkenti a nettó villamosenergia-fogyasztást.
Mire érdemes figyelni a telepítés előtt?
- Tető irányítottsága és dőlésszöge: A déli tájolású, 30–45 fokos dőlésszögű tető a legjobb adottságú. Az ettől eltérő tájolás sem zárja ki a telepítést, de csökkenti a termelési hozamot.
- Árnyékhatás: A kémény, szomszédos épületek, fák által vetett árnyék csökkenti a termelést, különösen, ha az egész rendszerre kihat. A szekciós invertereknek vagy az optimizerekkel felszerelt rendszereknek kisebb az árnyékérzékenységük.
- Tető teherbírása és állapota: A napelemes rendszer telepítése előtt érdemes a tető állapotát felülvizsgáltatni. Ha a tető belátható időn belül cserére szorul, praktikusabb azt a napelem-telepítés előtt elvégezni.
- Engedélyezés: Bizonyos teljesítmény felett az engedélyezési eljárás kötelező. A vonatkozó szabályozás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján részletesen megtalálható.
A MEKH honlapján (mekh.hu) elérhető a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) vonatkozó aktuális szabályozás, beleértve a betáplálás, mérés és elszámolás részleteit.
Hőszivattyús rendszerek
A hőszivattyú a külső levegőből, a talajból vagy a talajvízből nyeri a hőt, és azt a fűtési rendszerbe adja át. Villamos energiát fogyaszt, de egy-egy egységnyi villamos energiával több egységnyi hőt tud előállítani, amit a COP (hőteljesítménytényező) értékkel jellemeznek.
Levegő–víz hőszivattyú
A levegő–víz hőszivattyú a külső levegőből vonja ki a hőt, és a fűtési rendszer vizét melegíti. Ez a leggyakoribb típus háztartási alkalmazásban, mert a talajmunkát nem igényel. A hatékonysága alacsony kültéri hőmérsékleten csökken, ezért hideghullám esetén a rendszernek tartalékfűtőre (például elektromos kazánra) is szüksége lehet.
Talajszondás (geotermikus) hőszivattyú
A talajszondás rendszer stabilabb hőforrást biztosít, mert a talaj hőmérséklete mélyen stabil marad az évszaktól függetlenül. Az anyagköltség és a fúrási munkák miatt a beruházás jellemzően nagyobb, de a hosszú távú hatékonyság is megfelelőbb lehet.
Mikor érdemes hőszivattyút mérlegelni?
- Ha az épület jól szigetelt – a hőszivattyú alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerben (pl. padlófűtés, nagyméretű radiátor) a leghatékonyabb
- Ha a gázhálózat nem érhető el, vagy a gázcsatlakozás drága lenne
- Ha egyidejűleg naphő-rendszer vagy napelemes termelés is rendelkezésre áll
Napkollektoros rendszerek
A napkollektoros rendszer a nap hőenergiáját közvetlenül hasznosítja melegvíz-előállításra. A fotovoltaikus napelemektől eltérően ez nem villamos energiát, hanem hőt termel. Elsősorban a használati melegvíz előmelegítésére alkalmas, de megfelelő méretezéssel az alacsony igényű időszakokban a fűtést is segítheti.
A napkollektoros rendszer hozama szorosan összefügg a napsütéses órák számával. A nyári időszakban lényegesen több hőt termel, mint télen, ezért kiegészítő fűtési forrásra mindig szükség van.
Mit érdemes sorrendbe helyezni?
Megújuló energetikai beruházás előtt érdemes elsőként az épület hőveszteségét csökkenteni (szigetelés, nyílászárócsere), mert egy rosszul szigetelt épületnél a nagyobb teljesítményű megújuló rendszer sem képes hatékonyan pótolni a hőveszteséget. A sorrendiség általánosan elfogadott elve: először az épületburok javítása, majd a fűtési rendszer korszerűsítése, végül a megújuló forrás integrálása.
A megújuló energetikai rendszerek tervezése és méretezése szakértelmet igényel. A vonatkozó engedélyezési, csatlakozási és elszámolási szabályok részleteiről a MEKH és a területileg illetékes áramszolgáltató nyújt tájékoztatást.