Az épületek hőveszteségének vizsgálata megmutatja, hogy az energia melyik ponton hagyja el a házat. A tipikus gyenge pontok: a külső falak, a tető vagy padlástér, a nyílászárók (ablakok, ajtók), valamint a talaj menti szerkezetek. Mindegyik területen más jellegű beavatkozás alkalmazható.
Hol a legnagyobb a hőveszteség?
Egy nem szigetelt vagy részben szigetelt épületben a hőveszteség megoszlása hozzávetőlegesen az alábbiak szerint alakul:
Tetőn és padlástéren keresztül
A meleg levegő felfelé áramlik, ezért a tető és a padlástér az egyik legkritikusabb pont. Ha a padlástér nincs használatban, a padlástér aljának szigetelése viszonylag egyszerűen megvalósítható, és az egyik legjobb megtérülésű beavatkozások közé tartozik.
Külső falakon keresztül
A falak aránya az összes hőveszteségből épülettípustól és a fal jellemzőitől függ. A tégla- és vasbeton falak természetes hőtároló képességgel rendelkeznek, de önmagukban nem nyújtanak megfelelő hőszigetelést a mai elvárások szerint.
Nyílászárókon keresztül
Az egyrétegű üvegezésű, régi ablakok a leggyengébb hőteljesítményű elemek. A korszerű, háromrétegű üvegezésű nyílászárók lényegesen kisebb hőveszteséggel üzemelnek.
Talajon és pincén keresztül
A padozaton és a pince mennyezetén keresztüli hőveszteség összességében kisebb arányú, de hosszú távon figyelembe veendő, főleg ha pinceszint is van az épületben.
Homlokzati hőszigetelés (ETICS rendszer)
A külső falak szigetelésére ma Magyarországon a legelterjedtebb megoldás az ETICS (External Thermal Composite Insulation System), amelyet közkeletű nevén homlokzati hőszigeteléses rendszernek is neveznek. Lényege, hogy a ház külső falára rögzítenek egy réteg hőszigetelő táblát (jellemzően EPS, azaz polisztirol hab vagy ásványgyapot), amelyet vakolattal fednek le.
Az ETICS rendszer jellemzői:
- A falak hőtárolási képessége megmarad, mert a szigetelés kívülre kerül
- A hőhíd-hatás csökkenthető, ha a lábazatnál és a nyílászáróknál is elvégzik a szükséges csatlakozási részleteket
- A kivitelezés minőségétől erősen függ a végeredmény – célszerű referenciával rendelkező szakember bevonása
A homlokzati hőszigetelési munkák elvégzése előtt érdemes megvizsgálni az épület külső falainak nedvességállapotát. Meglévő nedvesedési problémák esetén először azokat szükséges kezelni, különben a szigetelés alatt tovább romolhat az állapot.
Padlás- és tetőszigetelés
Ha a padlástér nem lakótér, a padlástér aljának (padlástér padlójának) hőszigetelése az egyik legkisebb beruházással járó, tartós hatású beavatkozás. Ezt általában ásványgyapot tekercsek vagy ömlesztett szigetelőanyag szórásával oldják meg.
Használt padlástér esetén a tetőszerkezet héjalása alá kell szigetelést beépíteni, ami komplikáltabb és drágább megoldást igényel, viszont az épület értékét is növeli.
Nyílászárócsere
Az ablak- és ajtócsere az egyik legjelentősebb beavatkozás, különösen régi, egyrétegű vagy rossz állapotú nyílászárók esetén. Figyelembe veendő szempontok:
- Az Ug érték (az üveg hőátbocsátási tényezője): minél kisebb, annál jobb a hőteljesítmény
- Az Uf érték (a keret hőátbocsátási tényezője): a keret típusa és anyaga is számít
- A beépítés minősége: a rossz csatlakozás hőhidakat és légáteresztést okozhat
- A légtömörség és a szellőzés összehangolása: légzárósabb épületnél megfelelő szellőzésről kell gondoskodni
Kisebb, alacsony költségű intézkedések
Nagyobb beruházás előtt érdemes elvégezni az alábbi, kisebb beavatkozásokat, amelyek szintén csökkentik a hőveszteséget:
- Ajtóaljtömítők és ablaktömítések cseréje – a gumiprofilok idővel elveszítik rugalmasságukat és tömítő képességüket
- Rolók és táblák éjszakai leengedése – néhány fokos különbséget eredményezhet az ablak mögötti hőmérsékleten
- Szabad légáramlás biztosítása a radiátorok körül, hogy a fűtési hatékonyság megmaradjon
Energetikai felmérés
Nagyobb beavatkozások tervezésekor érdemes energetikai szakértőhöz fordulni, aki az épület teljes hőtechnikai állapotát felméri, és priorizált javaslatokat tesz. Magyarországon az energetikai tanúsítvány kötelező bizonyos ügyleteknél (eladás, bérbeadás), de önkéntesen is el lehet készíttetni tájékozódás céljából.
Az épületszigetelési döntések előtt érdemes energetikai szakértőt bevonni. A konkrét megtakarítás az épület egyedi adottságaitól, a helyi éghajlattól és az elvégzett munka minőségétől függ.